rongy
rongy főnév és melléknév
I. főnév -ot, -a
1. Szövetnek v. rostos szálakból álló szövött anyagnak elszakadt, leszakadt, elnyűtt, értéktelen része, darabja. Ez a rongy már kapcának sem való. Töröld meg a cipődet ezzel az ócska ronggyal! Szóláshasonlat(ok): úgy bánik vele, mint a ronggyal: kíméletlenül, durván, kegyetlenül bánik vele; (argóban) ég, mint a rongy: szégyenben marad(t), csúfosan veszít(ett). A gyermeknek a kuckó a lakása … a boglyakemence oldalában. Kemény volna fekvésre ez a hely, ennélfogva rongyokat raknak bele. (Tömörkény István) S amott a kopár réteken | rongyok a rongyos füveken … (József Attila)
2. Vmely (háztartási) célra használt, szövött v. rostos anyag. Ronggyal tisztítja az ablakot, a cipőjét; ronggyal törli az olajos gépet. A rendőr felírja azt, aki a rongyot az utcára rázza. Szóláshasonlat(ok): olyan, mint a mosogatórongy: a) rossz minőségű, tartás nélküli <textilanyag>; (bizalmas) teljesen kimerült, erőtlen, fáradt (személy. Bal karjával az ablak keresztfájába kapaszkodott, a jobb kezében rongy volt, amivel az üveget törölgette. (Hunyady Sándor) || a. (régies) Bécsi rongy: piros festékkel átitatott kendő, amellyel régen a nők az arcukat pirosították. Múzsa, te, ki nem jársz idres-bodros konttyal, Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal – . Te segíts méltóan elzengnem e harcot! (Arany János) Egy leánnyal táncolt, kinek bécsi piros ronggyal volt kerek folt festve a két arcára. (József Attila)
3. Elszakadozott, alig használható, elnyűtt ruhanemű, fehérnemű, ágynemű v. lábbeli. A kertben, kifeszített kötélen szárította rongyait. Lábbelije rongy, ruhája foszlány. (Eötvös Károly) Egy napon, alkonyat felé, rongyokba burkolt ősz ember jött vele szemben az úton. (Karinthy Frigyes) || a. (túlzó) Viselésben nagyon elkoptatott ruha. A kabátja már csak rongy.
4. (bizalmas, túlzó) Értéktelen anyagú v. divatját múlt ruha. Ez a rongy a ruhám. Nem öltözhettem fel rendesen, csak ez a rongy van rajtam. || a. (bizalmas, rosszalló) Általában ruha, kül. fényűző, elegáns ruházati cikk. Sok rongya van. Sokat költ rongyra. Akárhogy forgatja, nincs neki egy valamire való rongya se, amibe mutathassa magát. (Móricz Zsigmond) Reggel óta húzzuk egy kosár ruha tisztítását, csupa selyem, csupa báli rongy, csak a benzin oldja a foltjait. (Gelléri Andor Endre)
5. (átvitt értelemben, költői) Vminek a rongyai: vminek a roncsai, foszlányai. Szemeivel egy csillagon függ, mely feje fölött ragyog, keresztül világítva a nyargaló felhők rongyain. (Jókai Mór) Feketén és kiégve, A lelkem vad rongyaival, Megállok az örök kapuk előtt. (Tóth Árpád) Dallamok rongyai lobogtak. (Babits Mihály)
6. (átvitt értelemben) Használhatatlan, értéktelen tárgy. Ez a valamikor sokra tartott irat ma már csak rongy.
7. (durva, rosszalló) Erkölcsileg züllött személy, erkölcstelen, rossz nő. Te rongy. Megvénülsz és leköpve, letaposva Szeméten pusztulsz el, mint utca rongya. (Reviczky Gyula) Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, De elkisérjen egész a síromba. (Ady Endre)
8. (népies, tájszó) Elnyújtott tészta, hasonló a pászkához; először megsütik, aztán megöntik, mint a perecet, s túróval, zsírral fogyasztják, akár a galuskát.
II. melléknév (-ul), -abb
1. (ritka) Ronggyá tépett, viselt; rongyos. Rongy ruha; rongy zsebkendő. Rohanj, ha rongy is a mentéd. (Ady Endre) A vállamon egy rongy köpeny … (Kosztolányi Dezső)
2. (bizalmas, rosszalló) Minőség tekintetében nem kielégítő; hitvány, <silány tárgy>. Na ez rongy ebéd volt. Száz forintot kért azért a rongy asztalért. Még a legrongyabb szőlőt is piacra viszi. || a. (bizalmas) Teljesen értéktelen, az adott helyzetben felesleges, használhatatlan, semmit sem érő <tárgy>. A zsebében csak egy rongy kétfilléres volt. Minek is volna neked az a rongy esernyő? (Mikszáth Kálmán) Rongy ceruzámat inkább leteszem | s köszörülöm a kasza élit. (József Attila)
3. (rosszalló) <Erkölcsi szempontból> teljesen értéktelennek tartott, aljas; megvetésre méltó <személy, közösség>. E rongy nép azt véli, hogy Gondoskodásunk félelem. (Petőfi Sándor–Shakespeare-fordítás) Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak. (Ady Endre) || a. (bizalmas, rosszalló) Hitvány emberre valló, megbélyegzést érdemlő. Rongy eljárás volt tőle. Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, | Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. (Petőfi Sándor)
Szólás(ok): rázza a rongyot: úgy igyekszik feltüntetni, mintha jobb anyagi körülmények között volna mint a valóságban van; henceg, hetvenkedik.
Szóösszetétel(ek): 1. rongycsomó; rongydarab; rongyfoci; rongyfoszladék; rongyhalmaz; rongykamra; rongykereskedő; rongypép; rongypokróc; rongyrázás; rongyszedés; rongytépés; rongytépő; rongyválogatás; rongyválogató; 2. géprongy; kapcarongy; papírrongy; porrongy; törlőrongy.
