rokkant
rokkant melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb Általában olyan <személy>, aki vmely sérülés, baj következtében betegeskedik, munkabírása és életereje csökkent. Testben-lélekben megtörve, rokkantan érkezett haza. Rokkant, szánalmas koldus vált belőle. Szeretem azt, aki csalódott, Aki rokkant, aki megállott. (Ady Endre) || a. Olyan (személy>, aki háborús sérülés v. baleset következtében munkaképességét teljesen v. részben elvesztette, s vmely hivatal mint ilyet nyilvántartja. Rokkant katona. Mindkét lábára rokkant. Rokkantnak minősítették. || b. (ritka, irodalmi nyelvben) Roskatag, düledező <építmény>. A falu szélén rokkant viskók sorakoznak. Egy rokkant alacsony nádas tetejű házikóba tér be. (Tolnai Lajos) A csorda megjött. Vén, rokkant kapukba | piros leányzók állnak. (József Attila)
II. főnév -at, -ja Rokkant személy, kül. rokkant katona; hadirokkant. Ötvenszázalékos rokkant; a rokkantak segélyezése. A királyi lakból rokkantak kórháza lőn. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. rokkantalap; rokkantbiztosítás; rokkantellátás; rokkantház; rokkantmenhely; rokkantotthon; rokkantsegély; rokkantügy; 2. hadirokkant.
