rögtön
rögtön határozószó és melléknév
I. határozószó
1. A kijelentés után minden késedelem nélkül; azonnal, nyomban. Rögtön megyek, csak fölteszem a kalapomat. Vagy fizess rögtön, vagy pedig viszem a zálog eredetijét. (Mikszáth Kálmán)
2. Közvetlenül a szóban forgó, az említett előzmény után; késedelem nélkül. Amint megérkezett, rögtön írt. Ellenállhatatlan vágy támadt benne, rögtön látni anyját, rögtön, rögtön. (Babits Mihály) Ahogy az ebédről kijött, rögtön elment a Nagymester utcába. (Móricz Zsigmond) || a. Ismétlődő v. szokásszerű előzmény után, annak következményeképpen hamar utána. Mihelyt egy kissé hidegebb az idő, rögtön megfázik.
3. Nem lassanként, nem fokozatosan, hanem átmenet nélkül; egyszerre (3). Ő rögtön vezérigazgató szeretne lenni. Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. (Petőfi Sándor)
4. Akármilyen jelentéktelen ok miatt, alkalomból. Rögtön dühbe jön, felfortyan, megsértődik, sírva fakad.
5. Vmely más határozóval v. mellékmondattal kifejezett térbeli dolog közvetlen közelében; közvetlenül. Amint a szobába bemégy, rögtön jobbra áll egy szekrény.
II. melléknév (elavult) Rögtöni; váratlan, hirtelen. S te, barátság aetheri világa, Egy rögtön vihar homályba zár. (Petőfi Sándor) E rögtön útja régi terv gyanánt Legyen kiadva. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
rögtönös.
