riszál
riszál tárgyas ige -t, -jon
1. <Derekát, csípőjét, farát> járás közben ringatja, ide-oda mozgatja. Durcás vállvonítással megy a söntésbe, két csípőjét jobbra-balra riszálva. (Jókai Mór) A lány … riszálva gömbölyű farát az ebédlőbe imbolygott. (Kosztolányi Dezső) || a. Riszálja magát: derekát, csípőjét, farát riszálja.
2. (tájszó) Nyiszál, életlen késsel vág(ni akar).
3. (tájszó) Rángat, cibál.
riszálás; riszáló; riszált.
