rigyet
rigyet [e] tárgyatlan ige -ett, -essen [ë, e-ë] (vadászat, hangutánzó)
<Bika, szarvasbika, őzbak> üzekedés idején jellegzetes bőgő hangot hallat. Akkor jött elő a rejtekéből, mikor … a bakőzöket [= az őzbakokat] hallotta rigyetni. (Jókai Mór)
rigyetés; rigyető.
