reveláció
reveláció [ë-ë v. e-ë v. e-e] főnév -t, -ja (régies írva: revelatio is) (tudományos, választékos)
Ismeretlen, meglepő dolgok, tények feltárása, leleplezése. Vmely titok revelációja. || a. (vallásügy) Kinyilatkoztatás (2). Isteni reveláció. || b. (ritka, választékos) Ünnepélyes megnyilatkozás. Nemzetünk életrevalóságának emez óriási revelatioja … annyit mindenesetre eredményeze, hogy a magyar nemzet[tel] … számolni kell. (Kossuth Lajos) || c. Ihletből, sejtelemből, sugallatból fakadó váratlan, meglepő felismerés, meglátás, felfedezés. Az előadás revelációként v. a reveláció erejével hatott a közönségre. A lehulló alma a szabadesés törvényének revelációja volt Newton számára.
revelációs.
