retkes
retkes [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (rosszalló)
A piszoktól fekete és érdes tapintású <testrész>. Retkes térd, kéz, nyak. Retkes a lába. Egy … tízéves … leány sompolygott anyja oldalához, retkes ujjait folytonosan szájába tartva. (Tolnai Lajos) A fiú … hallgatott. Mezítláb állott, fekete retkes lábai olyanok voltak, mintha állatbőrből készültek volna. (Móricz Zsigmond)
retkesség.
