reteszel
reteszel [e-e-ë] ige -t, -jen [ë]
1. tárgyas Retesszel (1, 3) (be)zár vmit. Magára reteszeli az ajtót.
2. tárgyatlan (ruházkodás) Reteszt (4) készít.
Igekötős igék: bereteszel; elreteszel; kireteszel; ráreteszel.
reteszelés; reteszelő; reteszelt.
