restancia
restancia [ë v. e] főnév ..iát, ..iája (hivatalos, sajtónyelvi)
Felgyülemlett munka, megfelelő v. elegendő idő, munkaerő híján elintézetlenül maradt ügyek, feladatok, tennivalók (összessége, tömege); hátralék, maradék. Nincs sok restanciája; restanciában van, marad; feldolgozza, elintézi a restanciát. Földolgozott minden restanciát, s még estére is vitt aktákat haza. (Babits Mihály) || a. (régies) Fizetési v. adóhátralék, tartozás. Restanciái miatt végrehajtották. Szombaton behozod a restanciát. (Vas Gereben)
restanciás.
