réshang
réshang főnév (nyelvtudomány)
Olyan mássalhangzó, amelynek ejtésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben v. a gégefőben alkotott keskeny résen át, súrlódó zörejt hallatva távozik; spiráns (pl. f, v, sz, a, s, zs, h stb.).
réshangú.
