rémüldözik
rémüldözik tárgyatlan ige -ök, -öl; -tem [e], -ött; -nék, -nél, -ne [e]; -zön rémüldöz
1. Újra meg újra elfogja a rémület. Állandóan veszélyeket sejt, folyton rémüldözik. A kígyó láttára rémüldözve szaladt széjjel a társaság.
2. E lelkiállapotát izgatottan kifejezi. Csak utól ne érnének! – rémüldözött hátratekingetve. (Jókai Mór)
rémüldözés; rémüldöző.
