regös
regös [e] főnév -t, -ök, -e [e]
1. (történettudomány, irodalomtudomány, régies) Középkori énekmondó <királyi, főnemesi udvarban>. A király asztalánál regösök énekeltek. A regösöket az ősi pogány hagyományok őrzőinek tekintették. [A történelem] a regösök dolga … – meg a hegedősöké. A fiaim nem szorultak arra, hogy tanulják ezt… (Gárdonyi Géza)
2. (rendsz. többes számban) (népies, néprajz) Regösök: csoportot alkotó nagyobb (paraszt)fiúk, fiatal legények, akik karácsony másodnapján és újév táján ősi népszokás szerint, gyak. jelmezbe öltözve, láncos botokkal és lármás hangszerekkel, dudával, sípokkal sorra járják a házakat, és hagyományos szövegű mondókájukban, a regösénekben minden jót kívánnak a háziaknak. A regösök késő este járnak. A gazda megajándékozta a regösöket. A regösök a régi sámánok varázslásának emlékét tartották fenn.
Szóösszetétel(ek): regöscsoport.
