recece
recece [e-e-e] indulatszó
1. <Népdalokban, népies versekben réjaként, jókedv, vidámság kifejezésére.> Recece! Nem vagyok én kapitány, Nem járok én paripán. (népköltés) Medve, farkas, róka urak Köszöntik nyúlapó urat. Recece, A mienk a szerencse. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka, tájszó) <Önállóan használt kurjantásként, jókedv kifejezésére, rendsz. lábdobbantással.> Recece!
