rázúdít
rázúdít tárgyas ige
1. Vkire, vmire zúdít vmit. A gyanútlan emberre rázúdítottak egy vödör vizet. || a. <Magasabb helyről> vkire, vmire lezúdít vmit. Az ablakból rázúdított egy lavór vizet.
2. (átvitt értelemben) Rázúdít vmit: kellemetlen dologgal áraszt el vkit. Átkokat zúdított rá. Édesanyámnak világéletében rettenetes sok baja volt … El sem lehet mondani, mennyi fajta bajtömeget zúdított rá az élet. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) <Sok embert> felbiztat, ill. arra késztet, hogy keressenek fel, rohanjanak meg vkit vmilyen, rendsz. kellemetlen céllal. Rázúdította a hitelezőket a kereskedőre.
Vö: zúdít (1, 2, 3).
rázúdítás; rázúdítgat; rázúdítható; rázúdító; rázúdított; rázúdíttat.
