ravaszság
ravaszság [ss v. sz-s] főnév -ot, -a (többes szám csak a 2. jelentésben)
1. A ravasz melléknévvel kifejezett jellembeli tulajdonság, természet; furfangosság. Csupa ravaszság ez az ember. Az erő nemlétét pótolá ravaszság. (Berzsenyi Dániel) Éljen a munkásság, parasztság, | nem fogja polgári ravaszság. (József Attila) || a. Vkinek, vminek ravasz [1] (I) volta, természete. A kupec, az ügyvéd ravaszsága; a róka ravaszsága; beszédének, szavainak, viselkedésének ravaszsága.
2. (többes számban ritka) Ravasz cselekedet, eljárás, magatartás, ötlet. Milyen okon töröd megint a fejed? Csak nem akarsz valami ravaszságot elkövetni?
