rátipor
rátipor tárgyatlan ige
1. Rátipor vkire, vmire: kíméletlenül, nagy erővel rálép, hogy elpusztítsa. Látott egy csúnya bogarat, és rátiport. Veszti dicsőségét a hős, vas fegyvere bomlik, Népe fut, ő leesik, s dobogó paripája tipor rá. (Vörösmarty Mihály) || a. (átvitt értelemben) A legszebb út a temetői sor, Mikor az ősz a fákra rátipor. (Juhász Gyula)
2. (átvitt értelemben, választékos) Erőszakkal hatalmába kerít és durván elnyom, leigáz. A tőke kíméletlenül rátiport a gyarmati népekre.
Vö: tipor (2).
rátiprás; rátipró.
