rajta

Teljes szövegű keresés

rajta határozószó, igekötő és főnév
I. határozószó (személyragos) -m, -d, rajtunk, -tok, rajtuk v. rajtok Nyomósítva: énrajtam stb., őrajtuk <A személynévmás nem használt -n ragos alakja helyett, néha a mutató névmás -n ragos alakjának értelmében>. Általában a személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert személyen, tárgyon, dolgon. Gyak. -on -en, -ön ragos határozóval együtt, a határozó jelentéstartalmának nyomósítására.
1. A szóban forgó vízszintes v. nagyjában vízszintes helyzetű, felületű személyen, állaton v. tárgy felül levő részén, vele érintkezve. A szoba közepén asztal áll, rajta nagy virágváza.  Pej csikó szájában fényes acélzabda … | Rajta, Zöld Marci, te futottál, röpültél. (Petőfi Sándor) A Vágon egy-egy tutaj úszik … Rajta kedélyes parasztok pipáznak. (Mikszáth Kálmán) A kerevet kényelmetlen volt … Ösztövér teste sem fért el rajta, lábát nem tudta kinyújtani. (Kosztolányi Dezső) || a. A szóban forgó személyen, állaton v. tárgyon, ezt mint egészet tekintve <helyzetétől függetlenül>. Két oszlop díszíti a bejáratot, rajtuk nyugszik a boltív.  A szíve szorult, mintha mázsás teher volna rajta. (Móricz Zsigmond)
2. Az említett, ismert, nagyjában függőleges helyzetű tárgyon, ennek oldalán, vele érintkezve. Sima fehér fal, néhány festmény. Alacsony ablak, rajta csipkefüggöny.  A folyópartról látszott egy erkély, rajta samoá [= sárgásfehér] függönyök. (Krúdy Gyula) || a. A szóban forgó személyen, testének vmely részén. (régies, népies) Rajta való ruha: az a ruha, ill. csak annyi, amelyik, amennyi vkin éppen rajta van, v. amelyiket, amennyit vki viselni szokott. Kabát, kalap van rajta. Szóláshasonlat(ok): úgy áll rajta a ruha, mintha vasvillával hányták volna rá.  Miért vagy oly kevély, te palota? | Uradnak fényében kevélykedel? | … Azért van rajta gyémánt, hogy szive Mezítelenségét takarja el. (Petőfi Sándor) Pestről egyik sem hozott egyebet vissza, mint a rajta való ruhát. (Vas Gereben) Elég jól áll rajtad a mente. (Mikszáth Kálmán) || b. A szóban forgó személy v. tárgy, dolog vmely érzékelhető tulajdonságán, külsején, megjelenésén, (személynek) főleg arcán. Látszik rajta, hogy beteg. Ez a dolgozat gyenge; meglátszik rajta, hogy sietve készült. Kissé érzik rajta, hogy odakozmásodott.  Egy pillanattal azelőtt még ott borongott rajta [= Piroskán] a hervadás költészete. (Mikszáth Kálmán) A lelkek csak jönnek … Sunyorog rájuk [Szent] Péter: Láthatna-e rajtok valami hamisságot? (Gárdonyi Géza) || c. A szóban forgó személyen mint vmely testi v. lelki állapot v. vmely helyzet hordozóján. Átok ül rajta. Nem telt be rajta a jövendölés. Erőt vett rajta a kétségbeesés. Kitört rajta a betegség.  Adjon valami orvosságot … gyomorbaj van rajtam. (Gárdonyi Géza)
3. Vminek felületén, azt egészen v. részben beborítva. Fehér díszpárna, rajta piros hímzés.  Az itatós még bíróéktól maradt … más mindenféle írásnak a nyomata is feketéllt rajta. (Gárdonyi Géza) Szép, meleg tavasznap, az ég enyhe kék, semmi felleg rajta. (Móricz Zsigmond)
4. Vmin, vmiről függve. Kihúzta a horgot, s egy hal ficánkolt rajta. A sarokban áll a fogas, kalapok és kabátok lógnak rajta. || a. A szóban forgó tárgyhoz hozzáerősítve, hozzánőve, rögzítve v. másképpen vele térbelileg szorosan összefüggve. Testét egészen betakarta a köpeny, s a rajta levő nagy gallér az állát is elfödte. Nagy az orra, s még hozzá egy szemölcs is van rajta. Szép ház, különösen szép rajta az erkély. Milyen szép fák, s már gyümölcs is van rajtuk.  Akinek szivében egyszer | gyökeret vert vágyak fája, | örök átok hajt ki rajta. (Babits Mihály)
5. (ritka) Közvetlenül mögötte, követve őt v. azt. A magyar futók már az első kör után rajta vannak az előttük levő versenyzőkőn.
6. (ritka) Vmin át, keresztül. Az ablak nyitva van, a legyek mind berepülnek rajta.  „Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába én rajtam át oda, hol nincs vigasság …” | E néhány szó setét belükkel állott | magassan ott felírva egy kapúra. (Babits Mihály–Dante-fordítás) || a. Részei között át. Itt egy deszka, fúrj lyukat rajta!
7. (átvitt értelemben, ritka) <Csak néhány szókapcsolatban:> rovására, kárára. Rajtuk híztak a kizsákmányolók. Rajtam akart meggazdagodni.  Nem hallottátok Dózsa György hirét? | Izzó vas trónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz … ugy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok! (Petőfi Sándor) Pista … reggel megjelent nálunk korán reggel, vidáman … Kacagott rajtunk. (Móricz Zsigmond) || a. A szóban forgó személy, dolog felhasználásával, a vele való foglalkozás által. Rajtam próbálja ki az erejét.  A halottat elhozták, hogy tanuljanak rajta a fiatalok, a jövendő orvosai. (Ady Endre)
8. <-n ragos vonzatú igékkel v. kifejezésekkel kapcs. az ismert, említett, szóban forgó konkrét határozót helyettesítve:> azon, benne, bele, általa, érte, miatta stb. Rajtam nem fog múlni; rajtam ne múljon. Csodálkozom rajta, hogy … Elverték rajta a port. Nem fog rajta a szó. Könyörülj rajtam. Rajtam ne követelj semmit. Rajta áll v. bukik. Ilyesmi csak rajtam eshetik meg. Rajtad múlt, hogy nem mehettünk el a versenyre. Mindig rajtad rágódnak. Itt van egy forint, végy rajta cukorkát. Most rajtam (van) a sor.  Ha egy-egy kereket vasalás végett átgurított a kovácshoz az asszony, nem győztek rajta eléggé csodálkozni az ottlévők. (Tömörkény István) S ha most a tyúkszemünkre lépnek, | hogy lábunk cipőnkbe dagad, | rajtad is múlt. Lásd, harc az élet, | ne tékozold bizalmadat. (József Attila) A megvetett | érzékiség …, | amely rajtam már úgy uralkodott, | szépűlni akart bennem. (Szabó Lőrinc) || a. <A szóban forgó személyen v. dolgon végzett egy v. néhány mozzanatból álló cselekvés irányulásának kifejezésére:> azon. Egyet, jót, nagyot csavar, döf, húz, lök rajta. Rándít rajta. Néhányat ütött rajta.  Egyet szorított még a kendőn, s a fogával is húzott rajta. (Gárdonyi Géza) Elkapja … a kormányrudat, és … olyant csavar rajta, hogy egyszerre rézsút áll a vízben a hajó. (Tömörkény István) || b. (-n ragos vonzatú névutóval v. ilyen igekötővel összetett igével kapcs.:) azon. Rajta át, keresztül, kívül, túl, végig. Rajta kívül - álló okokból. Átment rajta a szekér. Végigtiport rajta a hadsereg. Keresztüljár rajtunk: k. a mi földünkön, kertünkön, szobánkon.  Laci te, Hallod-e? … Szájadat betedd S nyisd ki füledet … Majd meglátod, hogy mi fut Rajta át fejedbe. (Petőfi Sándor) Brr, végigfut rajtam a hideg, ha erre gondolok. (Ambrus Zoltán)
II. igekötő
A. <Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld: a rajta- igekötős címszavakat, főleg igéket.> (A rajta- igekötős igék nem használatosak a rajtam, -d, rajta, rajtunk, -tok, rajtuk személyragos határozószókkal, csak a főnév, a főnévi értékű szó -n ragos alakjával. Pl. Rajtaütött az ellenségen. Rajtavesztett a csaláson.)
B. <Önállósítva, rajta- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. megelőző állítás nyomósításaként a szóban forgó igével egyértékű>. [Rajtacsípték?] – Rajta [igen, rajtacsípték]. Rajtavesztett, rajta bizony, mégpedig alaposan.
III. (mondatszó-ként) <Vmely cselekvés megkezdésére bíztató szóként:> fogj hozzá! Csak rajta! Nosza rajta!  Nosza rajta, jó katonák, Igyunk egészséggel! (népköltés) Csak rajta, pengjen a kapa. (Madách Imre) Keverünk, forralunk: hangyasavat öntünk az üstbe! Rajta. (Gelléri Andor Endre) || a. (régies, költői) <Katonákat támadásra biztató szóként:> támadjatok) rá!  Rajta tehát, s amíg nem üténd [= üt majd] kezetekre bilincset A dühös ellenség, kardra s paripára, vitézek! (Csokonai Vitéz Mihály)
IV. főnév ..tát (birtokos személyragos alakja nem haszn.) Ez a szó mint buzdító felkiáltás. Elhangzott a rajta.  Mikor rohamtávolságig jutottunk, elkiáltottam a rajtát. (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): ld. lélek.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT