ráirányít
ráirányít ige
1. tárgyas <Fegyvert> a szóban forgó személy, dolog irányába fordít, tart; úgy irányítja, hogy a szóban forgó személyt, dolgot célba vegye vele. Ráirányította puskáját. || a. tárgyatlan (tájszó) Rácéloz. Ott állt … az ajtóban. A kezében két rengeteg nagy rozsdás pisztoly. Ráirányított a kocsira. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyas (átvitt értelemben) Vkinek a figyelmét ráirányítja vkire, vmire: rendsz. szavakkal, jellel felhívja rá a figyelmet.
3. tárgyas (ritka) Vmit vminek az irányába vezet. Riasztgatták a lovakat, ráirányítván őket szerencsésen a csizmadiák sátraira. (Mikszáth Kálmán)
Vö: irányít (2).
ráirányítás; ráirányítható; ráirányító; ráirányított; ráirányíttat.
