ráhúz
ráhúz ige
1. tárgyas (Vmire) ráhúz: húzva (I. 1) vminek a tetejére, felületére juttat vmit. Ráhúzza a szekeret a hídra, a mérlegre. Gyorsan ráhúzott a levélre egy könyvet. Kivitték a temetőbe, gyalulatlan deszkakoporsóban, betették a földbe, s ráhúzták a rögöt. (Móricz Zsigmond) || a. Vmire ráhúz vmit, vkit: vmire, vminek a felületére juttatva meghúzza, kifeszíti. Ráhúzott a kádra egy vizes ponyvát. A földre fektetett keresztre ráhúzták …, és két katona … kezdte kicsavarni a kezét. (Karinthy Frigyes)
2. tárgyas Úgy húz (I. 3) vmit, hogy az vmi fölé v. elé kerül, s azt betakarja. Ráhúzza a paplant az arcára; ráhúzza a takarót a gyerekre. Ráhúzza a sapkát a fülére. Húzd rá a függönyt az ablakra. || a. tárgyas <Huzatot, védőburkot> úgy húz (I. 3c, d) vmire, hogy azt egészen, ill. a szokott mértékben betakarja. Ráhúzza a párnára, a székre a huzatot. Ráhúzza a tokot a hegedűre. || b. tárgyas <Ruhadarabot> vkire – gyak. akarata ellenére – ráad, ill. arra kényszeríti, hogy felvegye. Úgy kinőtte a ruháját, hogy alig tudtam ráhúzni. || c. tárgyas <Üreges v. gyűrű alakú tárgyat> úgy húz (I. 3a) vmire, hogy annak egy részét körülveszi vele. Ráhúzza a gyűrűt, a gyűszűt az ujjára. Ráhúzta a védőt a ceruzára. || d. tárgyas <Abroncsot hordóra, kerékre> ráillesztve megszorít. Még két abroncsot húzott rá a vizeshordóra. A kovács ráhúzta a sínt a kerékre. || e. tárgyas <Vmely beléje dugott v. alája tett tárgyra> úgy húz vmit, hogy az teljesen kifeszül rajta. Ráhúzza a kaptafára a felsőrészt, a formára a tompot. || f. tárgyas (ritka) <Vmit körülfogó köteléket> megszorít. Húzd rá erősen azt a kötelet. Nagyon ráhúztad a spárgát, túlságosan feszes.
3. tárgyas (ritka) Vmire ráhúz vmit: vmely hegyes tárgyat, eszközt úgy szúr, dug bele vmibe, hogy az átszúrva rajta marad. Ráhúzza a bogarat a gombostűre; ráhúzza a szalonnát a nyársra.
4. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben) <Nótát, dalt gyak. vmely előzmény után> vonós hangszeren játszani, húzni kezd. Húzd rá cigány, megittad az árát. (Vörösmarty Mihály) Éljen Tóth Péter követünk! A cigány ráhúzta a Rákóczit [= a Rákóczi-indulót]. (Mikszáth Kálmán)
5. tárgyas (építészet, bizalmas) Vmire ráépít vmit. A házra még egy emeletet húztak rá. Ha már az alapot megvetették, azt is hittem, hogy a falakat is ráhúzzák. (Vas Gereben)
6. tárgyas (tárgy nélkül is) (bizalmas) Ráüt, ráver (1) vkire, vmire vmennyit. Egy jót ráhúz vkire. Ráhúz vkinek a fenekére, a seggére. Huszonötöt ráhúztak. Ráhúzott egy nagyot. Ráhúzott a gyerekre, hogy ne sírjon. Vedd el a kezed, mert ráhúzok. Lovagvesszőjével [= lovagló pálcájával] ráhúzott a paripájára. (Jókai Mór) Egy kis lovaglókorbácskával járt, s híre volt, hogy minden gyerekre ráhúz, aki magyarul beszél. (Tolnai Lajos) || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) <Büntetésül> kiró vkire vmit. Ráhúztak három hónapot.
7. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Vmire ráhúz vmit, vmennyit: vmely időtartamot megtold vmivel, vmennyivel. Ráhúzott még két napot a nyaralására.
8. tárgyas (átvitt értelemben) <Vmely tételt, elméletet> erőltetve alkalmaz vmire. A tételt mindenre rá akarja húzni.
Szólás(ok): ld. lepedő.
ráhúzás; ráhúzat; ráhúzható; ráhúzó; ráhúzódik; ráhúzogat; ráhúzott.
