ráérő
ráérő melléknév
1. Olyan <személy>, akinek van ideje (vmire), aki ráér. Ráérő ember.
2. Olyan <szabad idő, időszak>, amikor vki ráér vmire. Van ráérő ideje; elvégzi ráérő idejében; ráérő perceiben zongorázik. Bőségesen van ráérő ideje …, hogy vitatkozó társát meghallgassa. (Krúdy Gyula) Ezeknek a férfiaknak mindig volt ráérő idejük. Ezek eljártak beszélgetni, megállottak az utcán, és órákig eldiskuráltak. (Móricz Zsigmond)
3. (választékos) Olyan személy által végzett lassú, kényelmes <mozgás>, akinek nem sietős a dolga. Ráérő mozdulatok. Csöndes, ráérő lépésekkel visszaballagtam. (Gárdonyi Géza)
ráérős.
