puffant
puffant tárgyatlan ige -ott, -son; -ani (hangutánzó)
1. Puha testet úgy üt meg, hogy az puffan. A hátára puffantottak.
2. (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (ritka) Levegővel v. más légnemű testtel megtöltött tárgyat vmihez erősen hozzácsapva és szétszakítva, a levegő v. légnemű test tompa, mély hanggal kísért kiáramlását idézi elő. Felfújt papírzacskóval puffantott egyet.
3. (helyhatározóval) (bizalmas) Puskával rálő vkire, vmire. A verebek közé puffant.
Igekötős igék: kipuffant; lepuffant; rápuffant; szétpuffant.
puffantás; puffantó.
