prelátus
prelátus [ë] főnév -t, -ok, -a (vallásügy)
1. <A katolikus egyházban> minden püspök, ill. joghatóságban a püspökkel egyenrangú és közvetlenül a pápának alárendelt főpap. Ott volt egy nagy ügyvéd … Ott volt a prelátus is. Óriási lilaselyem szalagja kissé meg félemlítette őket. (Móricz Zsigmond)
2. Pápai prelátus: ezzel a címmel kitüntetett, de semmiféle különleges jogkörrel nem bíró katolikus pap.
prelátusi; prelátusság.
