potyadék
potyadék főnév -ot, -a (tájszó, rendsz. rosszalló)
1. Vmely tömegből elpotyogott v. vmiről lehullott és rendsz. selejtes, hasznavehetetlen tárgy, anyag; hulladék. Amint az ág leszakad a törzsről, hitvány potyadék lesz, mely gyümölcsöt teremni képtelen. (Vas Gereben)
2. jelzői használat(ban) Hullott <gyümölcs>, selejtes <anyag, termés>. Potyadék alma, szilva.
