porosz
porosz főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -a A poroszok: a) a németségnek a Keleti-tengertől délre régebben önálló államot alkotó, ma már csak nyelvjárásban elkülönülő csoportja. b) (történettudomány) Egykor Európa északkeleti részén letelepült, legközelebbi rokonságban a litvánnal és lettel levő, balti nyelvet beszélt kihalt nép. || a. A poroszok közé tartozó személy, főleg férfi. Néhány porosz is volt a társaságban. A porosz … nadrágzsebéből marék aranyat vett elő. (Kuncz Aladár)
II. melléknév -ul
1. A poroszok közé tartozó <személy>, poroszokból álló <csoport>. Porosz junker, katona, király; porosz csapatok, nemesség. Pompás miliő-rajzot kapunk, a porosz tisztek kaszárnyaéletének jellemző vonásokban gazdag, eleven, színes képeit. (Ambrus Zoltán)
2. A poroszokra jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcsolatos v. róluk elnevezett. Porosz jellem, nyelvjárás, kérdés; (politika, közgazdaságtan) porosz út: a mezőgazdaság tőkés fejlődésének az a formája, melyben a feudális kötöttségekkel terhelt nagybirtok-rendszer a kapitalizmus keretén belül is megmarad. || a. (rosszalló) A poroszoktól egységes államba szervezett, külsőleges katonai és polgári fegyelemhez szoktatott németekre jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcsolatos. Porosz gőg, merevség, militarizmus; porosz csizma ←.
3. A poroszok történeti élete folyamán létrehozott, folytatott, előfordult. Porosz állam, történelem, háború.
4. A poroszok lakta területhez tartozó v. velük kapcsolatos. Porosz város.
5. (elavulóban) Porosz szén: Sziléziából behozott jó minőségű fekete sz.
poroszos; poroszság.
