poronty
poronty főnév -ot, -a
1. (népies, bizalmas, tréfás) (Kis)gyermek. Árva poronty; meztelen poronty; édes kis poronty; vkinek a porontya. A jó merániak legszebb lovon | ficánkolódnak, … – nekünk | feleség, s porontyainkat kell befogni, | ha veszni éhen nem kivánkozunk. (Katona József) Ha már egyszer az isten nyakában felejtette a kis porontyot, nem tehette ki a farkasoknak a gyepre. (Mikszáth Kálmán) A sok porontynak … annyi cucli, meg csörgő kellett, hogy abból nékem lett volna öt pár lakkcipőm. (Gelléri Andor Endre) || a. (rosszalló, gúnyos) Gyermek, kölyök, fajzat. Mit keres itt az a poronty? „Anyám, anyám! hideg van itt Bocsáss be, Bocsáss be.” | „Megállj poronty … . megyek ki csak, Megállj te!” (Arany János) Akartam magam előtt térden látni és kegyelemért könyörögni … koronás porontya számára. (Jókai Mór) Füstölgő kémény, pajkos futkározó porontyok az udvaron. (Mikszáth Kálmán) || b. (régies) Fattyú(gyermek). Szennyet koronámra hoz ím e poronty. (Arany János–Goethe-fordítás)
2. (népies) A kétéltűek – kül. a béka – és a halak ivadéka; ebihal. || a. (ritka, régies) Madárfióka.
Szóösszetétel(ek): békaporonty.
porontyos.
