pördül
pördül tárgyatlan ige -t, -jön (hangfestő)
1. (-t ragos mértékhatározóval is) Nyugalmi állapotából hirtelen kimozdulva, saját tengelye körül egyszer v. többször megfordul; perdül. Pördül a kocka, az orsó. || a. Ezzel a mozgással vhova jut. A labda a hálóba pördül. || b. (-t ragos mértékhatározóval) Perdül (1c). Egészen odafutott hozzá, mintha kebelére rohanna, azzal egyet pördült. (Jókai Mór)
2. (ritka, tájszó) Perdül (2, 3).
Igekötős igék: kipördül; lepördül; megpördül; visszapördül.
pördülés; pördülő; pördült.
