pöndörödik
pöndörödik tárgyatlan ige -tem, [e], -ött, -jék (-jön) penderedik [ë-ë-ë] ..dett [ë], ..djék (..djen) [ë] (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (hangfestő)
<Főleg személy> hirtelen, gyorsan, frissen fordul, perdül, forogni kezd. Jókedvében pöndörödött egyet. Nagyot pöndörödött. || a. Hirtelen, forgó, keringő v. élénk, fürge mozgás vhova megy; ugrik, libben. A lány az ablakhoz pöndörödött.
Igekötős igék: előpöndörödik; kipöndörödik; megpöndörödik.
pöndörödés; pöndörödő; pöndörödött.
