pödör
pödör ige -t, -jön peder [ë-ë] -jen [ë]
1. tárgyas <Több szálat, több szálból álló anyagot, kül. bajuszt> két ujja közt vmilyen alakúra v. vmivé formálva sodor, csavar. Bajuszát pödri; szöszt fonallá pödör. Festék nem volt ezen a bajuszon, csak keményre … volt pederve, kefélve. (Krúdy Gyula) Pödörni kezdi a bajuszát, olyan hegyessé, mint a szurony. (Gelléri Andor Endre) || a. tárgyatlan Pödör egyet vmin: megpödör vmit. Pödört egyet a bajuszán.
2. tárgyas (tájszó) Szálas anyagból v. szálakból sodorva alakít vmit; sodor. Cigarettát, fonalat pödör.
Igekötős igék: kipödör; megpödör.
pödörget; pödörhető; pödörint; pödört v. pödrött; pödörtet; pödrés; pödrő.
