pirosít
pirosít tárgyas ige -ott; -ani v. (-ni)
1. (népies) Pirosítóval, lakkal, rúzzsal beken vkit, vmit. Pirosítja magát: festi, rúzsozza magát; pirosítja a körmét. [A menyasszonyt] sem fűzni, sem pirosítni nem kell. (Szigligeti Ede) Előveszik a kézitükrűket, az arcukat púderezik, a szájukat pirosítják. (Kosztolányi Dezső)
2. (ritka) Piros színűvé tesz, pirosra fest. Kihányta nyergéből a ló a lovagot … A fakó port söpri fekete fürtével, S köveket pirost homloka vérével. (Petőfi Sándor)
Igekötős igék: bepirosít; kipirosít; megpirosít.
pirosítás; pirosítható; pirosított.
