pazarlás
pazarlás főnév -t, (-ok), -a
A pazarol (1–2) igével kifejezett cselekvés, magatartás; felelőtlenül könnyelmű költekezés; tékozlás, pocsékolás, fecsérlés. Bűnös, esztelen, könnyelmű, ostoba pazarlás; a gazda, a háziasszony pazarlása. A pazarlás vitte őket anyagi romlásba. Az üzemben véget kellett vetni a pazarlásnak. Sírt bennem a lélek, hogy a pazarlást | szemléltem, és minden magyar szeme | könnyekbe lábadt. (Katona József) Bellának valóságos feladat volt, hogy visszatartsa [férjét] a legesztelenebb pazarlástól. (Ambrus Zoltán)
Szóösszetétel(ek): anyagpazarlás; energiapazarlás.
pazarlási.
