panaszol
panaszol ige -ok v. ..szlok, -unk v. ..szlunk; -t; -jon.
tárgyas Vmit mint panaszt, sérelmet, kifogást v. vádat előad, közöl; panaszt tesz, panaszkodik vmi miatt. Folyton saját baját panaszolja. Sírva panaszolta, hogy megverték. Azt panaszolják, hogy nincs elég emberük. Toldi … Odaborúl anyja szerető keblére … S kezdé panaszolni, a leánnyal hogy járt. (Arany János) Halandó, hallod-e dalom | … – nincs halhatatlan oltalom, | akinek panaszolhatom: | félek a büntetéstől. (József Attila) || a. tárgyatlan (ritka, költői) Panaszkodik (2). Tán rég nem láttad azt a szép madárt? | Rég nem panaszlál ellenem neki…? (Vörösmarty Mihály) Én nem panaszlok sorsom ellen, Mi ördögöt panaszlanék? (Petőfi Sándor)
Igekötős igék: bepanaszol; elpanaszol; felpanaszol; kipanaszol.
panaszolás v. panaszlás; panaszolható; panaszoló v. panaszló; panaszolt v. panaszlott.
