pallérozatlan
pallérozatlan melléknév -ul, -abb
1. (régies) Olyan <ásvány>, amelyet nem csiszoltak simára, fényesre, nem munkáltak meg. A pallérozatlan gyémánt … olyan, mint olyan kő, amelyet békasónak hínak. (Mikes Kelemen)
2. (átvitt értelemben, választékos) Olyan <személy>, aki rendszeres tanulmányokkal ki nem művelte magát, akinek ízlése nem eléggé kifinomult, modora nem eléggé csiszolt; faragatlan, csiszolatlan. Pallérozatlan alak, fráter; pallérozatlan elme. || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Ilyen személyre jellemző, rá valló <magatartás, megnyilatkozás>. Pallérozatlan modor. || b. (átvitt értelemben) Kifejező erejét, szépségét tekintve még nem kiművelt <nyelv>.
pallérozatlanság.
