palánk
palánk főnév -ot, -ja
1. (népies) Deszka- v. léckerítés. Palánkkal kerítették be az udvart. Átugortam a palánkon – | Átesém! | Hogy megingott bele májam És vesém. (Petőfi Sándor) Hé, fiúk! amott űl egy túzok [= Toldi Miklós] magában, … Meg kell a palánkot döngetni körűle! (Arany János) Egy macska kotor a palánkon | s a babonás éjjeli őr | lidércet lát. (József Attila) Palánk mellett, tyúkketrec tetején | nyestem a nyárfát. (Szabó Lőrinc)
2. (történettudomány) Sűrűn elhelyezett, mélyen leásott, egymáshoz erősített gerendákból, cölöpökből álló védő kerítés, fal. Fejszét ezek, ásót lovaikon hoznak, Hova őrség nem jut, sebesen dolgoznak Rést ütni az árkolt, becölöpölt helyen … Ásóval az árkot temetik símára, Az erős palánkon nagy kapu-rést törnek. (Arany János)
3. (történettudomány) Farakásokból, cölöpökből, karókból, sárral, földdel épített erőd. Túl pedig e rónán, Zagyva szigetében, | A királyi palánk emelkedik szépen. (Arany János)
4. (sport) <Kosárlabda-játékban> az a falra v. állványra szerelt téglalap alakú, fából v. műanyagból készült lap, amely elé a kosár (10) van erősítve. A palánkról visszavágódott a labda. || a. (sport) A jégkorong-pályát szegélyező alacsony deszkakerítés. A palánkról visszapattant korongot a kapura lőtte.
5. (hajózás) A hajó bordázatának v. fedélzetének burkolására való, különféle vastagságú és szélességű deszkák, ill. vaslemezek. Belső, külső, fedélzeti palánk. || a. (hajózás) A lapos fedelű csónakok hosszirányú szilárdságát biztosító deszkaburkolat.
Szóösszetétel(ek): 1. palánkborítás; palánkdeszka; palánkfa; palánkfal; palánkgomba; palánkkaró; palánksor; palánksövény; palánktoldás; palánkvonal; 2. deszkapalánk.
palánkos.
