őszike
őszike [e] főnév ..két, ..kéje [e]
1. (népies) Őszi kikerics (Colchicum autumnale). A magas georginák, s szerény őszikék, habár a dér egyes leveleiket elfonnyasztá, még derült színeikben virágozva állnak. (Eötvös József)
2. (tájszó) Őszi bogár, tücsökfajta. Cirpel most az őszike | szeles őszidőben. (Babits Mihály)
3. (ritka) Későn, augusztus végén, szeptember elején kikelt csirke. Olvasó, ha fennakadsz, hogy | Könyvem címe „Őszikék”: | Tudd meg: e néven virágok Vannak ősszel, és – csibék. (Arany János)
őszikés.
