összezördül
összezördül tárgyatlan ige (bizalmas, kissé tréfás)
1. <Két v. több személy> rövid ideig tartó, hangos, de szakításra rendsz. nem vezető szóváltásba keveredik; összekoccan. Összezördül vkivel; összezördült a barátjával, a feleségével. Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül. (Arany János) Déryné összezördül férjével…, el akarja hagyni. (Gyulai Pál)
2. (régies) <Két v. több tárgy> zörrenő hangot adva összeütődik. A másik pillanatban összezördültek a poharak. (Jókai Mór)
összezördülés; összezördülő; összezördült.
