összetódul
összetódul tárgyatlan ige (ritka)
1. <Sok ember> különböző irányból, nagy tömegben egy helyre tódul; összecsődül. [A sokaság] ügyes bajok elintézése végett tódult össze. (Jókai Mór)
2. <Folyadék, légnemű anyag> tömegben, nagy erővel egy helyre tódulva megtorlódik. A víz a tóba tódult össze.
összetódulás; összetóduló; összetódult.
