összetanul
összetanul ige
1. tárgyas (kissé rosszalló) <Sok mindenfélét> rendszertelenül, néha fölöslegesen megtanul, ill. tanulmányoz. Életében rengeteget összetanult. Az öreg úr … édes örömmel telt meg, hogy a fiú máris mennyit összetanult. (Vas Gereben)
2. tárgyas (régies) <Két v. több személy szerepet, előadásra szánt darabot, zeneszámot> úgy megtanul, begyakorol, hogy az előadás simán menjen. Új dalt kell összetanulnunk. (Szigligeti Ede)
3. tárgyatlan <Két v. több személy, ill. ritk. állat> tanulás, gyakorlás útján közös munkára, együttműködésre képessé válik. A kőműves és segédmunkása hamar összetanult. A zenekar tagjai nehezen tanultak össze. A két megmaradott ló hamar összetanult. (Vörösmarty Mihály) Magyarország férfiai ugyan külön és egyenként jobbadára mind derék és bátor férfiak, de ha össze nincsenek tanulva, még azért hadsereget egy csoportban sem képeznek. (Jókai Mór)
összetanulás; összetanuló; összetanult.
