összemegy
összemegy tárgyatlan ige
1. Vmi összemegy: vmely tárgynak a terjedelme, térfogata kisebbé válik; összehúzódik. Az ing, a vászon a mosásban összemegy. || a. (átvitt értelemben) Kicsire csökken. Csak ilyen tartós úr a vagyon. Egy kis szerencsétlenségre úgy összemegy, mint esőre a rossz posztó. (Tolnai Lajos)
2. <Cseppfolyós v. híg anyag melegítve, forralva> túróssá v. kocsonyássá válik. Összement a tej.
3. (népies, bizalmas) <Ember, állat, ill. test(rész)e öregedés v. betegség folytán> sovánnyá, ill. töpörödötté válik. Egészen összement ez az öregasszony az elmúlt négy év alatt. Hogy összement ez a tehén! A teste felényire összement, a bajusza kiegyenesedett. (Gárdonyi Géza)
4. (népies) <Személy vkivel v. több személy> azonos helyre, egy lakásba költözik, összeköltözik. A házastársak a múlt hónapban külön költöztek, de most ismét összementek.
5. (népies) <Két személy erők összemérésekor, víváskor> támadva egymáshoz közelít, összecsap. Toldi magát elsőbb teszi ügyetlennek, Lova csetlik-botlik mikor összemennek. (Arany János) [A birkózók] kétszer megpihennek, meg meg összemennek. (Vajda János)
6. (ritka, bizalmas) <Két tárgy v. egy tárgy két darabja> egymásba illeszkedik, egymással érintkezik, találkozik. Kettős cölöpzetek erős fatörzsekből .. . V betű alakban mennek össze. (Jókai Mór)
összemenés; összemenő; összement.
