összekunkorodik
összekunkorodik tárgyatlan ige
<Levélszerű v. szálas anyag> csavarodva, kunkorodva többszörösen magába v. egymásba tekerődzik. A füzet lapjai egészen összekunkorodtak az állandó használatban. A kukorica levelei a nagy szárazságban összekunkorodtak. A tenyerére tett … lemez … Tepelenti Ali tenyerén egyszerre összekunkorodott. (Jókai Mór)
összekunkorodás; összekunkorodó; összekunkorodott.
