összegyűr
összegyűr tárgyas ige
1. <Papírt, szövött anyagot, ill. belőlük készült tárgyat> nagymértékben gyűrötté tesz. Összegyűrte a kalapját, a lepedőt, a papírt, az új ruháját. Ne tessék összegyűrni a sipkámat, mert még új. (Jókai Mór)
2. (bizalmas) <Ruhafélét> egyenetlenül többszörösen összehajt [2] (1). A bundája összegyűrve vánkosul szolgált a feje alatt. (Mikszáth Kálmán)
összegyűrés; összegyűret; összegyűrhető; összegyűrő; összegyűröget; összegyűrt.
