összegázol
összegázol tárgyas ige
1. <Növényekkel beültetett v. benőtt területet> többször v. több irányban gázolva, az ott levő dolgokat letaposva bejár. Összegázolja a kertet, a rétet a veteményt, a virágágyat. Kirontva lába mindent összegázol és tapod. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || a. (ritka) <Élőlényt> összetipor. A holdvilágra mondom, hátrább! vagy összegázollak. (Vörösmarty Mihály) Medve megtépett, bölény összegázolt. (Jókai Mór)
2. (ritka, bizalmas) <Vmely helyet> rajta járva beszennyez, bepiszkít. Összegázolta a tiszta szobát.
3. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Többször v. egészen legázol (2). [A] népek szeme láttára gázolt bennünket össze a pogány, másfél századig vérzettünk. (Jókai Mór)
összegázolás; összegázoló; összegázolt; összegázoltat.
