összefogdos
összefogdos tárgyas ige
1. (gyak. rosszalló) <Több személyt> hosszabb ideig tartó erőfeszítéssel, nyomozással elfog, összefog (3). A fasiszták sok becsületes embert összefogdostak. A rendőrség összefogdosta a tolvajokat. Megijedt minden ember azon: ha ilyen magasan álló tekintélyes férfiakat minden teketória nélkül egyszerre csak összefogdosnak, éppen olyan jogon akármelyikünket kihúzhatnak oda, ahol a madár sem jár. (Jókai Mór) || a. <Vhol nagy számban levő v. szétszéledt állatokat> vesződséggel egyenként elfog, összefog (3a). Összefogdosták a gazdátlan kutyákat. Összefogdosta a szobában rekedt legyeket. Összefogdosta a ketrecből kiszabadult csirkéket.
2. <Tárgyat, testrészt> piszkos kézzel többször megfog; többszöri érintéssel összepiszkít. Összefogdossa az ablaküveget, a könyv lapjait, a péksüteményt. Ne fogdosd össze a kenyeret! || a. (rosszalló) Összefogdos vkit, vmit: vkinek a testét, ill. vmely testrészét érzéki módon többször megtapogatja, megfogdossa; megfogdos.
összefogdosás; összefogdosható; összefogdosó; összefogdosott; összefogdostat.
