összebonyolít
összebonyolít tárgyas ige
Vmit bonyolulttá tesz; úgy bonyolít vmit, hogy kapcsolatai, összefüggései teljesen összekuszálódnak. Egészen összebonyolította a helyzetet. Kár volt így összebonyolítani a kérdést. Rájok nézve az élet sorsa úgy össze volt bonyolítva, hogy azt csak a halál oldhatá meg. (Jókai Mór)
összebonyolítás; összebonyolítható; összebonyolító; összebonyolított.
