örökkön
örökkön határozószó (régies, költői)
1. Örökké (1–2). Dicső neve költő fiadnak, Anyám, soká, örökkön él. (Petőfi Sándor) Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok. | Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! (Babits Mihály–Dante-fordítás)
2. Mindig csak, szakadatlanul, örökké (3). Márciusi Nap, nagy a te hatalmad | S magyar Márciust; magyar forradalmat | Nem gyújtottál ránk ezer évig mégsem: Ültünk örökkön jeges senyvedésben. (Ady Endre)
