őrlő

Teljes szövegű keresés

őrlő melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, ami őröl (1); az őrlés munkáját végző. A búzát, gabonát őrlő malomkövek.
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vmit lassan porrá rágva v. felemésztve pusztító.  Lassan őrlő féreg emészt belől. (Kölcsey Ferenc) A kidült fában őrlő szú lakik … A honfi honfira vádaskodik. (Tompa Mihály)
II. főnév -t, -je [e]
1. (népies) Az az ember, aki gabonát őrlet a malomban, aki gabonája megőrlésére vár. Sokan voltak-e az őrlők?  A molnárné … jár-kel mosolyogva az őrlők között. (Mikszáth Kálmán)
2. (orvostudomány) Őrlőfog, zápfog. Kis, nagy őrlő.
Szóösszetétel(ek): 1. őrlőkő; 2. húsőrlő; idegőrlő.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem