önfegyelem
önfegyelem főnév
Az a lelki tulajdonság, amelynek révén vki fegyelmezni tudja magát, cselekvését, működését. Írói, művészi önfegyelem. Csak locsog összevissza, nincs benne önfegyelem. A költők örökké önmagukat kívánnák látni és hallani. Vágyukat eltitkolják. Ez önfegyelemre vall. (Kosztolányi Dezső) Intelligencia, tehetség, szenvedés és önfegyelem sugárzik minden vonásából. (Karinthy Frigyes)
