oxidál
oxidál tárgyas ige -t, -jon
1. (vegyi ipar) <Vki, vmi vmely anyagot> oxigénnel vegyileg egyesít. A nedves levegő a vasat oxidálja, s ezáltal rozsda keletkezik rajta. || a. (vegyi ipar) Vki oxidál vmit: vki vmely anyagból elektronokat von el, és ezáltal pozitív elektromos töltését növeli.
2. (műszaki nyelv) <Fémtárgyat> felszínén vegyi v. elektromos úton fokozatosan sötétebb oxidréteggel (mesterséges rozsdával) von be.
oxidálható; oxidáló; oxidált; oxidáltat.
