otthonos
otthonos melléknév -an, -abb
1. Az otthon (1) melegét, nyugalmát, barátságosan kellemes, kedves hangulatát árasztó, meghitt környezetére emlékeztető <hely(iség), lakás;> meghitt, otthonias. Otthonos szoba, zug; otthonossá tesz vmely helyiséget. Otthonos ez a lakás. A tölgyek alatt Szeretek pihenni … A tölgyek alatt Oly otthonos itten! (Arany János) Mióta … elhalt szegény asszony mellőlem, úgy élek …, mint vad a pusztán. Micsoda „terülj-asztalom” van itt, milyen kedves, otthonos háztájék! (Kaffka Margit) || a. Olyan <lelkiállapot>, amilyet az otthon meleg, barátságos nyugalma, meghittsége kelt. Otthonos érzés, hangulat. || b. Az otthonira, a hazaira emlékeztető, jól ismert. Otthonos környezet. Más berekben máskép szól az ének, Ott nem értik a ti nyelvetek … . Puszta bár, az otthonos vidéknek, Fiaim, csak énekeljetek! (Tompa Mihály) Nézni – oh, mint egykor régen – … Boldog első gyermekségem Otthonos vidékeit. (Arany János) || c. Otthon szokásos; fesztelen, kényelmes. Otthonos viselet. Teszi magát otthonos kényelembe. (Arany János) Egy emberke állott előtte a folyosón, vörös hajtókás postakabátban, melynek gallérja otthonosan ki volt gombolva. (Kosztolányi Dezső) || d. Megszokott, természetes. Otthonos vmi vkinél v. vhol. [A kastélyban] a szíves barátság, őszinte vendégszeretet … otthonos volt. (Vas Gereben) A tréfa, kötekedés otthonos nála. (Mikszáth Kálmán) Másnap már egészen otthonosan ment hivatalba. (Móricz Zsigmond)
2. Vhol, vkinél gyakran megforduló, szívesen látott, magát kellemesen, jól érző <személy>. Sok háznál otthonos volt. Csakhamar otthonossá levék a jámbor családnál. (Arany János) Már kezdtem otthonos lenni Istvándiban. (Móricz Zsigmond) || a. Ilyen személyre valló, rá jellemző; fesztelen. Otthonosan érzi magát; otthonosan viselkedik. Ez a nép itt, ez a debreceni, | önzőbb volt, mint a régi, gyarmati | … beletelt két év, míg otthonosan | kezdtem érezni közöttük magam. (Szabó Lőrinc) || b. (átvitt értelemben) Otthonos v. otthonosan mozog vmiben: jártas benne; jól ismeri annak minden kérdését, részletét. Otthonos a magyar történelemben; otthonos a művészetekben. Főleg … az urbérben volt otthonos. (Arany János)
3. (átvitt értelemben, választékos) Vhol, vmely éghajlat alatt meghonosodott, elterjedt. Az örökzöld cserfa e romvilágnak otthonos lakója. (Jókai Mór)
otthonosít; otthonosul.
