ostorhegyes
ostorhegyes [ë-e] melléknév és főnév -t, -ek, -e [ë, e] (népies)
Olyan (ló), amely a kocsiba fogott négy ló közül az első sorban a jobb oldali. Ostorhegyes ló. Az ostorhegyes megsántult. Nekicserdített az ostorral az ostorhegyesnek meg a gyeplősnek. (Jókai Mór) Odaugorván, megfogta az ostorhegyes zabláját. (Mikszáth Kálmán)
