ortológus

Teljes szövegű keresés

ortológus főnév és melléknév (régies írva: orthologus is)
I. főnév -t, -ok, -a Tág. ért. a helyes beszéd, a helyes nyelvhasználat híve; a nyelvhelyesség elvét valló és következetesen alkalmazó személy. || a. (irodalomtudomány, nyelvtudomány) Szűk. ért. a XIX. sz. elejének magyar nyelvújítási harcában és a század végén feléledő nyelvhelyességi vitában a régi, hagyományos nyelvhasználat híve, a nyelvújításnak, az új szavak, kifejezések használatának harcos ellenfele. Az ortológusok fő képviselői: Beregszászi Nagy Pál, Verseghy, Bacsányi, Döbrentei Gábor. Az új ortológusok vezére Szarvas Gábor volt, a Magyar Nyelvőr első szerkesztője.  Jól és szépen az ír, aki tüzes orthologus és tüzes neologus egyszersmind. (Kazinczy Ferenc)
II. melléknév Az ortológus (I) tulajdonságaival bíró <személy>, reá jellemző <tulajdonság, cselekvés>. Ortológus nyelvész; ortológus cikk.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem